“A bunkózással építek falat magam köré.”— (via kenyszerkepzetek)
(via indavrehgofle)
-belefulladok a hiányodba..
-akkor fulladj.
(via indavrehgofle)
Már jobban örülök egy ,,Rohadj meg!“-nek, mint a mézes mázas szép szavaknak, mert tudom, hogy az legalább őszinte.
(via indavrehgofle)
Edit
(via vighgabriella)
Nem tudom, hogy te hiányzol
Vagy az érzés, mit veled éltem át.
Tudod, az az érzés amikor
Tudod, hogy fontos vagy valakinek,
Amikor tudod, hogy viszont szeretnek,
Amikor nem kell mást játszanod,
Csak önmagadat adnod.
Bármikor, bármerre jártam,
Csak te voltál az eszembe,
Az, hogy vajon te is rám gondolsz-e.
Ha bajom volt te meghallgattál,támogattál.
Lett egy másik családom,
Neked köszönhetően.
Volt hova menekülnöm,
Amikor menekülnöm kellett.
Te voltál az az ember,
Aki mindenben tökéletes volt,
Akit az hittem, tényleg nekem teremtettek.
Elengedtelek, túlléptem rajtad,
Csak azóta nem tudom mi van velem.
Erős akarok lenni, de néha nem tudok.
Keresek valakit, de nem akarok,
Vagy csak azért, mert nem találok.
Nem találok olyan embert,
Milyen te voltál,
Ahogyan mindenben jó voltál.
De azóta más lett minden,
Te is, meg én is elengedtük az egészet.
Nem reménykedem, de nem tagadom
Te voltál a kedvenc napom.
Egyszer, ha ezt olvasod
Csak annyit akarok, hogy tudd
Az én szívemben mindig itt leszel,
Bármi történjen, engem megtalálsz,
Ha kell egy támasz, hátha neked is kell,
Mert nekem te voltál régen a másik felem,
És ennyit te is megérdemelsz.
